Közeledik a nyár, s ezidőtájt már mindannyian azt tervezgetjük, hogyan tölthetnénk el hasznosan a jól megérdemelt szabadságunkat. Akár határon túlra utazunk, akár belföldön pihenünk, a gyermek számára minden egyes perc élményt ad, melyet családja társaságában tölthet. Ezért aztán az sem jelent számára gondot, ha saját környezetében fedezheti fel /apa, és anya jelenlétében/ az őt körülölelő világot.

Ahhoz, hogy gyermekünk környezetét tisztelő felnőtté váljon, már fejlődése korai szakaszában fel kell hívni figyelmét arra, milyen apró részletekből áll össze az egész, hogy a kis magokból fa cseperedik, mely szemnek és szívnek kedves virágot hoz, gyümölccsel lát el minket, otthont nyújt a madaraknak, bogaraknak, árnyékot ad a napsütésben, s miért is nem szabad tépni annak leveleit, vagy letörni ágait.

Fontos, hogy tudja, milyen nagy szerepet tölt be életünkbe a víz, s ennek legmegfelelőbb évszaka a nyár, hiszen ekkor van a legtöbb lehetőségünk arra, hogy játékos keretek közt nyújtsunk ismeretet gyermekeink számára. Ki kell alakítanunk bennük, hogy pozitívan viszonyuljanak hozzá. A vízzel való játékok során megtapasztaltathatjuk tulajdonságait, hogy pohárba töltve átlátszó, azonban napfény hatására színe kék, illetve zöld lesz. Hőmérsékleti változásokra /hideg víz, meleg víz, összekeverve már langyos lesz/ is felhívhatjuk figyelmét. Beszélgethetünk felhasználási területeiről, együtt gyűjthetjük össze, hol találkozunk a vízzel mindennapjaink során: mosakodásnál, fogmosásnál, mosogatásnál, mosásnál, főzésnél, autómosásnál, virágok öntözésénél, s nem utolsósorban akkor, amikor szomjunkat oltjuk vele. 

Biztosítsunk olyan lehetőségeket a gyermek számára, amikor saját maga kísérletezgethet a vízzel, s ebben az a legjobb, hogy nem igényel anyagi befektetést, nagy helyet, és különleges eszközöket sem. Hiszen a halmazállapot változást megmutathatjuk konyhánkban egy jégkocka tartó és a hűtőgép segítségével, vagy a forrást egy edény és a tűzhely, vagy párologtató felhasználásával.

Az esti fürdés, vagy akár a hűsítő pancsolás során nagy élményt nyújt a gyerekek számára, ha egy játék, vagy egyéb tárgy társaságában lubickolhatnak. Itt sem gondolok nagy dolgokra, csak ami kézre áll, pl. kupakok, műanyag poharak, szivacs, vagy gumilabda. A kupak megtöltése, kiöntése, egymásba töltögetése jó szórakozás, és hozzásegít az űrmértékkel való méréshez is, hiszen az óvodában matematikai foglalkozás során biztos, hogy felmerül a kérdés, melyik pohárba fér több víz?! Ha a szivacslabdát vízbe dobom, megszívja magát vízzel, és elsüllyed, ezzel szembe a víz alá nyomott gumilabda a levegő hatására kipattan a víz alól, nem kis mulatságot okozva ezzel a gyermek számára. A levegő és a víz kapcsolatára szívószál segítségével is megtapasztaltathatjuk a gyermeket. A víz alá fújva ugyanis vidám bugyborékolás veheti kezdetét, s akkor még nem is beszéltünk a szappan okozta habfürdő élményéről. 

Megismertethetjük a gyermekkel, milyen hatással van a víz a talajra, vagy a homokra. Ha sokáig nem esik az eső, por lesz, és homokozni sem tudunk, mert hiába töltöm meg a teknősformát homokkal, az kifolyik belőle. Azonban a porból, az eső hatására sár lesz, és a vizes homok nagyon sok játéklehetőséget rejt magába. Ha időnk engedi, egy közeli tó életét is megfigyelhetjük, milyen a víz szélcsendben, vagy ha felkerekedik a szél, és fátylat húz a vízre. S ha nagyon figyelünk, még az élővilágát is megismerhetjük. Milyen halak bújnak meg benne, lakik e valaki a nádasban, ugrálnak vízipókok a vízfelszínen, jelzik e a békák, hogy eső lesz.

Nem is gondolnánk, mennyi közös tevékenységet, ismeretet nyújthat számunkra ez a nélkülözhetetlen éltető erő.

Farkas - Fekete Eszter (kisgyermeknevelő)